Mekkora veszteséget okoznak a rossz döntések lakás bérbeadásnál? – Kalkulátor

A lakás bérbeadás egyik legnagyobb kérdése, hogy mi az a bérleti díj, amit reálisan elkérhetünk havonta a bérbeadott lakásunkért. Az ideális irány, ha a lakás adottságaiból és a környék aktuális piaci bérleti díjaiból indulunk ki. Egy lehetséges számítási irányról már mi is írtunk korábban.

Azonban nagyon gyakori eset a bérbeadási piacon, hogy a tulajdonosok korlátozott információkra, hallomásokra, vagy csak saját vágyaikra alapozva állapítják meg a lakás bérbeadásáért kért bérleti díjat. Természetesen ez is tud működni, azonban gyakran az így meghatározott “vágyott” bérleti díjak irreálisan magasak, a tulajdonosok viszont magabiztosan ragaszkodnak hozzájuk, így a lakás hosszas üresen állását idézik elő vele. Több példát ismerünk, ahol ez akár több, mint 1 éves üresen állást jelent, a lakás folyamatos hirdetése mellett.

Befektetési szempontból ez azt jelenti, hogy a kiadatlan hónapokban jelentős bérleti díj bevételtől esünk el, emellett ebben az időszakban a közös költséget, rezsi alapdíjakat, stb. is a tulajdonos fizeti. Így a kiadatlan időszakban keletkezett “veszteségeink” rontják a lakásunk bérbeadásából származó éves hozamot. A túl hosszú üresen állás esetén keletkező veszteségeket még a magasabb, “vágyott” bérleti díjon történő kiadás is csak hosszú idő után tudna ellensúlyozni. Nézzünk egy konkrét példát:

Példa: Tegyük fel, hogy bérbeadandó lakásunkat reálisan 160 000 Ft-ért tudnánk bérbeadni jelenleg (1. opció), azonban 200 000 Ft-ért hirdetjük meg, és noha alig jelentkezik valaki a hirdetéseinkre, 5 hónapon át tartjuk a 200 000 Ft-os bérleti díjat. Emellett 20 000 Ft fix havi költségünk is van a lakással kapcsolatban a közös költség és a rezsi alapdíjak miatt.

Tehát az 5 kiadatlan hónap alatt 5 * 160 000 Ft bérleti díjtól esünk el, és 5 * 20 000 Ft költségünk keletkezik emellett. Így összesen 900 000 Ft “veszteségünk” keletkezik az időszak alatt.

Ha sikerül is az 5 kiadatlan hónap után a “vágyott” 200 000 Ft-ért kiadni a lakást (2. opció) (aminek esélye valószínűleg kicsi), a 200 000 Ft és 160 000 Ft közti 40 000 Ft különbségből tudnánk “fedezni” az 5 hónap alatt keletkezett “veszteségeinket”.

Így további 23 kiadott hónap után tartanánk ugyanott, mintha lakásunkat az első hónapban a reális bérleti díjon adtuk volna ki.

Természetesen a példa leegyszerűsített, a reális bérleti díjon való kiadásra is szükség lehet 1-2 hónapra, viszont nem számolunk a pénz időértékével sem, ami még tovább nyújthatná veszteségeink fedezését. (Azaz nagyobb súlya van a jelenlegi hónapban 160 000 Ft elveszett bevételnek és 20 000 Ft felmerült költségnek, mint a 22 hónap múlva megkeresett 40 000 Ft-nak.)

Emellett természetesen akkor is elesünk potenciális bevételtől, ha túl alacsony, a reális szint alatti bérleti díjat kérünk lakásunkért a kezdetektől. Így érdemes a reális bérleti díj szintet körültekintően, akár segítséggel meghatározni. Hozzánk is fordulhat, ha segítségre van szüksége lakása bérbeadásában, és a reális bérleti díj meghatározásában. Írjon nekünk.

Az írás elsősorban arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az irreálisan magas “vágyott” bérleti díjhoz semmi esetre sem éri meg hosszan ragaszkodni.

Kalkulátor

Az alábbiakban találhatja kalkulátorunkat, ahol tetszőleges adatokkal próbálhatja ki a számítást. A kalkulátor arra ad választ, hogy hány hónapig kéne lakásunkat a “vágyott” magasabb bérleti díjon kiadnunk, hogy fedezzük a kiadatlan hónapok során keletkező veszteségeinket:


2018-10-24T14:44:22+00:002018.10.24.|Kategóriák: Ingatlan bérbeadás|Címkék: , , |