A NAV magyarázatot tett közzé a 2019. január 1-től életbe lépett lakáskiadás adózására vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. A magyarázat elsősorban a rezsi költség elszámolhatóságának szabályait pontosítja, ezért a megjelent magyarázatot itt is közöljük.

1. A közüzemi díjak és a bevétel

2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját1.

Kivételek:

  • A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás.
  • Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.
  • Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.
  • Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.

2. A bérbeadó bevételének és máshol bérelt lakása bérleti díjának „összevetése”

A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december 31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában élhetett.
2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját2.

A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

Forrás: NAV

Segítségre van szüksége a hosszú távú bérbeadás adózási szabályaiban és teendőiben?
ingyenes prémium lakáskiadás adózás borító

A Lakáskiadás adózása magánszemélyeknek – Prémium kiadás 74 oldalon keresztül teljes körű útmutatást nyújt Önnek! A kiadványok a 2018-as és 2019-es szabályokat is tartalmazzák.

További információ a kiadványokról
Legyen Öné az Ingyenes bemutató kiadás!

Adja meg adatait, és a kiadványt azonnal küldjük e-mailben:

Az Általános szerződési feltételek itt elérhetőek.