Befektetési célú ingatlan tulajdonosaként az egyik legkézenfekvőbb hasznosítás a hosszú távú bérbeadás, főként ha nincs időnk vagy kockázat viselési kedvünk a szálláshely típusú szolgáltatás indításához, vagy éppen lakásunk nem elég központi helyen található, ahol megfelelő kihasználtságot lehet elérni, hogy az Airbnb megérje. Ugyanakkor a hosszú távú kiadás is csak akkor lesz jó befektetés, azaz más befektetési formákhoz viszonyítva is kedvezőbb választás, ha a rendszeresen érkező bevétel mellett minimalizálni tudjuk a kiadásra fordított időt és pénzt.

A megfelelő ingatlan megtalálása, a megbízható bérlő kiválasztása, a lakás rendszeres karbantartása mellett az egyik alapvető biztosíték erre a minél alaposabb bérleti szerződés, ami megvédi a lakáskiadókat a későbbi jogvitáktól, illetve könnyíti azok rendezését. Ennek érdekében általában célszerű ügyvéd előtt szerződést kötni, aki bármilyen sajátosság esetén az adott bérleti jogviszonyra szabott szerződést fogja elkészíteni és értelmezni számunkra, és akár a jogviták, visszaélések esetén is útmutatást tud adni. Ha rendelkezünk is egy szerintünk „bevált” mintával, vagy egyéb okból a tanúk előtti szerződéskötést választjuk, akkor is fontos, hogy átlássuk a lényeges szempontokat. Az alábbiakban segítünk pár pontban, hogy mire érdemes figyelni, ha egy meglévő bérleti szerződés mintát szeretnénk átnézni.

piaci adatok

Mielőtt belekezdünk a kiadásba

0. Csakis írásban!

A bérlővel való megállapodást írásba kell foglalni, lakásbérleti szerződés érvényesen csak írásosan jöhet létre (Lakástörvény. 2. § (5) bekezdés), emellett jogvita esetére is van hivatkozási alapunk.

1. Ki adhatja ki a lakást?

Mielőtt megkötnénk bármilyen szerződést, ellenőrizzük ezt.

  • Legegyszerűbb, ha nincs haszonélvező, a lakást kiadhatja a tulajdonos. Ha van haszonélvező, akkor a tulajdonosnak a haszonélvező hozzájárulását kell kérni a kiadáshoz.
  • A lakást a haszonélvező is kiadhatja, ekkor az előbérleti jogot élvező tulajdonost nyilatkoztatni kell, hogy él-e előbérleti jogával (ez persze nem jellemző).
  • Ha a bérlő akarja további bérlőnek albérletbe adni a lakást, vagy annak egy részét, mindenképpen meg kell arról győződni, hogy az ő bérleti szerződése szerint erre van-e lehetősége, és milyen feltételekkel (pl. tulajdonos írásos engedélyével).

A minimálisan szükséges tartalom

Itt olyan dolgokra térünk ki, amelyeket a bérleti szerződésnek mindenképpen tartalmaznia kell. Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. Ez alapján a bérleti szerződésnek legalább ezeket szükséges meghatároznia:

2. Kik a szerződő felek?

Itt rögzíteni kell a bérbeadó(k) és a bérlő(k) teljes nevét, születési adatait, édesanyja nevét, lakcímkártyán szereplő lakcímét (Cég esetén annak nevét, rövidített nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, képviselő nevét). Minél több több adatot rögzítünk a bérlőről (email, telefonszám, akár szülők elérhetősége), egy esetleges probléma esetén annál könnyebben fogjuk elérni, megtalálni.

3. Mi a szerződés tárgya, mit ad bérbe a bérbeadó?

A pontos azonosításhoz szükséges adatok a helyrajzi szám, pontos cím, valamint alapterület, szobák száma, ingatlan típusa (pl. társasházi lakás), használattal kapcsolatos körülmények amennyiben vannak (pl. ha kizárólag lakás céljára használható a lakás, vagy ha csak egy részét adjuk bérbe, akkor a helyiségek és használatuk meghatározása is szükséges). Ha a bérleményt a bérlőn kívül még mások (pl. családtagok) is használják majd érdemes azt is rögzíteni a szerződésben, illetve hogy mások csak a Bérbeadó előzetes hozzájárulásával használhatják az ingatlant, hogy ebből később ne legyen vita. Fontos azt is rögzíteni, ha a lakást bútorozottan/ bútorok nélkül adjuk ki.

4. A bérlet időtartama?

Rögzíteni kell, hogy mikortól meddig szól a lakáskiadás. Itt lehet határozott idejű, lehet határozatlan idejű, de lehet olyan határozott (pl. egy évre szóló) szerződés is, amely a határozott idő letelte után határozatlanba fordul. A határozott idejű szerződést csak azonnali felmondással lehet felmondani, míg a határozatlan idejűnél rögzíteni kell a szerződésben azt is, hogy mennyi a felmondási idő.

5.Mennyi a bérleti díj és hogyan fizetik?

Egyértelműen írjuk bele a szerződésbe, hogy mennyi a bérleti díj, milyen időszakra vonatkozik (pl.: 120 000 Ft/hó), fizetése mikor esedékes (javasolt előre esedékeset kötni, azaz a tárgyhót megelőző hónapban, vagy legkésőbb a tárgyhó meghatározott napjáig megfizetésre kerüljön), és hogyan történik (pl. készpénzben, amelyről a bérbeadó elismervényt állít ki, vagy átutalással a bérbeadó megadott számlaszámára). Ezen a részen az is előre rögzíthető, hogy a bérleti díj összege milyen időközönként és mennyivel emelkedik, amennyiben emelkedik (pl. évente, infláció szerinti emeléssel).

piaci adatok

Ha lehet, ezekről se feledkezzünk meg

6. Hogyan történik a használatba vétel?
  • Itt meg kell jelölni az átadás-átvétel idejét, hogy az például a szerződés aláírásakor, vagy egy meghatározott, eltérő időpontban történik. Érdemes azt is rögzíteni, hogy bútorozottan vagy kiürítve kerül sor az átadásra. Az átadáskori pontos állapotot pedig a szerződés mellékleteként csatolt jegyzőkönyvben érdemes rögzíteni, ami tartalmazhatja a mérőóra állásokat, a kulcsok (pl. 2 db) átadását, bútorozott ingatlan esetén egy leltárt, valamint akár egy, a lakás állapotát leíró részt (műszaki állapotát, hibáit), fotókkal ellátva, szintén a későbbi jogviták elkerülése érdekében.
  • A mellékletek kapcsán megemlítendő, hogy a 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet szerint bérbeadás esetén a bérleti szerződéshez továbbá a bérbeadónak energetikai tanúsítványt is kell mellékelni.

 

7. Kaució

A kaució egyfajta biztosíték a bérbeadó részére a bérlői nem teljesítés, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén felmerülő követelései (pl. javítási költségei) kiegyenlítésére. Ennek kapcsán szükséges meghatározni a szerződésben, hogy mennyi kaució és mikor kerül átadásra a bérbeadó részére (pl. 2 havi kaució készpénzben, a bérleti szerződés aláírásakor). Továbbá azt is érdemes rögzíteni, hogy mire használható fel a kaució, mire nem, és felhasználás esetén hogyan történik a visszapótlása. A kaució a szerződés megszűnésekor visszajár a bérlő részére.

8. Közüzemi díjak és közös költség bérlő általi teljesítése

Tisztázni érdemes a szerződésben, hogy a bérleti díj részét képezi-e a rezsi és a közös költség, illetve a bérleti díjon felül ezt a bérlőnek meg kell-e fizetnie, vagy sem. Határozzuk meg, mit értünk pontosan rezsi és közös költség alatt, főleg ha nem indokolt, hogy valamennyi közös költség tételt a bérlőre hárítsunk át (pl. rendkívüli felújítási alap). Azt is érdemes szerződési és adózási szempontból egyeztetni, hogy a mérőórákat átírjuk-e a bérlő nevére, vagy sem, ez az adózásunkra is hatással lesz, illetve arra is, hogy értesülünk-e bérlőnk közüzemi díj hátralékairól és mikor.

9. Fontos szempontok a szerződő felek jogai és kötelezettségei kapcsán
  • A bérbeadó köteles az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmasan átadni, azaz a komfortfokozatának megfelelő, működő berendezésekkel (lakásberendezések, épület központi berendezéseinek lakásban lévő részei). A Bérlő által viselendő kisebb fenntartási, karbantartási költségeken kívül (mint pl. izzócsere), az egyéb költségek viselése a bérbeadó kötelezettsége, de inkább érdemes ebben is előre megállapodni, hogy mit jelent pontosan a kisebb karbantartás és például az ezt meghaladó felújítás kit fog terhelni. A bérbeadó továbbá köteles biztosítani az ingatlan zavartalan használatát, hogy abban a bérlőt más, harmadik személy ne akadályozza, hogy az ingatlan jogi helyzete ne jelentsen akadályt a szerződés megkötésére nézve. A bérbeadó ellenőrizheti a lakás használatát, ennek gyakoriságát a szerződésbe is érdemes belefoglalni.
  • A bérlő köteles a bérleti díj fizetésére, az ingatlan rendeltetésszerű, szerződésszerű használatára, valamint az arra alkalmas állapotban való visszaadására. Emellett köteles a fenntartással járó kisebb kiadások megfizetésére. A bérlő (és a vele együtt lakók) ugyanakkor felelős(ek) minden olyan kárért, amely a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes használatból adódik.
10. Szerződés megszűnése, felmondása:
  • Itt pedig arra javasolt kitérni, hogy a rendes felmondás hogyan történik, írásban, mit tekintünk kézbesített felmondásnak, hány napon belül kell kiköltözni a bérlőnek, a lakás és a kaució átadása hogyan történik.
  • A rendkívüli felmondásról szintén érdemes rendelkezni, milyen indokokkal történhet, hogyan. Ilyen indok a nem szerződés szerinti használat, a szerződés valamelyik pontjának megsértése (pl. nem lakáscélú használat, dohányzás, kisállat tartás, ha ezek nem megengedettek a szerződés szerint). A nem szerződés szerinti magatartás megszüntetésére felszólító előzetes írásbeli felszólítást követően, ha az eredménytelen, akkor nyolc napon belül, szintén írásban kell közölni a felmondást annak érvényességéhez.
korrealáció

..és ez még nem minden

Sok egyéb témát lehet még említeni itt, mint például a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalása, a külföldi bérlő kétnyelvű szerződése, vagy akár a használatra vonatkozó egyéb részlet, mint a már említett kisállat tartása, dohányzás, de a fenti cikkben a gyakorlat szerinti legfontosabb szempontokat szerettük volna kiemelni. Továbbra is hangsúlyozzuk, hogy általában a legcélszerűbb ügyvéd előtt kötni a szerződést, hiszen minden lakás/bérlő/bérleti jogviszony más és más, az ördög a részletekben rejlik!

Ha lakáskiadás előtt áll, és igénybe szeretné venni a ConReal segítségét, írjon nekünk!

Vissza a Blog főoldalra